Visszaállhat a kezdeti törlesztő?

A devizahitelek forintra váltásával kapcsolatban egyre több feltételre következtethetünk a kormányzati nyilatkozatokból. Így most már érdemes megvizsgálni, mire számíthatnak az adósok. Számításaink azonban egyelőre csak a havonta rendben fizetőkre érvényesek, de még náluk is több a bizonytalansági tényező.

A devizahitelek forintra váltása a nemzetgazdasági miniszter Heti Válasznak adott interjúja szerint piaci árfolyamon történhet majd. Varga Mihály hangsúlyozta ugyanis, hogy „nem szabad megfeledkezni a Kúria döntéséről sem, mely kimondja: az árfolyamkockázatot az ügyfeleknek kell viselniük”. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője az MTI tudósítása szerint a kormánypárti képviselőcsoport ötórás ülése után nyomatékosította: legkésőbb 2016. január elseje után nem maradhat devizahitel Magyarországon. Ugyanakkor azt is mondta: az átváltás nem lesz kötelező, az adós döntheti el, mit választ, de a banknak mindenképpen fel kell ajánlania a lehetőséget. Az ügyfeleket az eddigi tapasztalatok alapján egyetlen dolog érdekli: mennyit kell ezután havonta fizetniük.

Ezen a téren pedig sokakat kellemetlen meglepetés is érhet. Mint ugyanis azt már többször hangsúlyoztuk, a hitelesek helyzete jelentősen eltérő. A már megismert elképzelések azonban lehetővé teszik, hogy némi kalkulációt végezzünk. A hozzánk eljuttatott adatok alapján megpróbáltunk egy viszonylag tipikusnak tekinthető, svájci frank alapon eladósodott lakáshitelest kiválasztani. Ő 2007-ben vett fel ötmillió forintnyi devizahitelt. A hitel összege 33616 frankot tett ki. Valójában azonban (az árfolyamrés miatt) a kölcsön reális összege alig több mint 33 ezer frank lett volna. Az adós havonta öt frankkal fizetett többet az elszámoltatási törvény szerint elfogadhatónál.

Részletek: http://azenpenzem.hu/cikkek/visszaallhat-a-kezdeti-torleszto/2162/